Egy nő elutazik. A reptéren a check-in-re várakozva megtudja, hogy késve indul a gépe és még van 1 órája az indulásig. Ekkor úgy dönt, hogy bemegy egy reptéri duty free shop-ba vásárolni. Vesz magának újságot és egy csomag süteményt is. Majd leül a reptéri váróban és olvasás közben nassol a süteményből.
Eközben észre veszi, hogy a mellette ülő férfi benyúl a süteményes zacskóba és vesz egyet a finom nassolni valóból. A hölgy gondolja magában, mekkora arcátlan ember ez itt- egy kicsit bepöccen és olvas tovább.
Várakozás közben nem telik bele 2 perc a férfi ismételten vesz a süteményből és jóízűen falatozik belőle, miközben ő is olvas. A nő felháborodva ül a helyén és forrong, halkan duruzsolva mondja
– Ezt nem hiszem el, milyen arcátlan emberek vannak, ez már nekem kellemetlen.
Ahogy telik az idő az úr még többször vesz a süteményből, a hölgy erre már nagyon beidegesedik, de tűrtőzteti magát és nem szól a férfinak. Amikor már csak egy sütemény van, a férfi benyúl a zacskóba és teljesen higgattan megfogja, kettétöri és odaadja a nőnek az egyik felét, majd feláll és elindul a géphez. A hölgy arra gondol - de jó hogy ez a bunkó elment innen remélem a gépen nem mellém ül, mert akkor felrobbanok.
Megtörténik a beszállás és megkönnyebbülve konstatálja, hogy a férfi 5 sorral előtte foglal helyet, így nyugodtan tud utazni. Ahogy helyet foglal tovább akar olvasni, mivel nem lát túl jól elő akarja venni olvasószemüvegét. Lázasan keresi a ritiküljében végignézi a zsebeit, de nem találja. Ekkor még a kabátját is áttapogatja és akkor jut eszébe, hátha a kézi poggyászába tette. Kinyitja a kézi táskáját és megtalálja a reptéri duty free - ben vásárolt bontatlan süteményt.
/Részlet egy üzleti kommunikáció előadásból/
Gólya Gergely
történet a ferihegyi reptérről
